Minden út Rómába vezet, tartja az ősi mondás. Kövessük hát az ókori bölcseletet, és vegyük utunkat az Örök Város felé! Nehéz Rómáról érzelmek nélkül szólni, de tán nem is kell, hisz mindenkiből, akit megérint az ősi város szelleme érzelmeket vált ki. Ha itt járunk, fontos, hogy ne csak megnézzük, hanem sokkal inkább átéljük várost. Könnyen dobálózunk évszázadokkal, évezredekkel e vidéken, de mégis beleborzong mindenki, ha megpróbálja ésszel felfogni ezt az időtartamot.
Róma több mint 2500 éve folyamatosan fontos világpolitikai tényező, előbb mint birodalmi székhely, később mint pápaváros vonzotta magára a világ tekintetét. A várost i.e. 753-ban alapították latin pásztorok és földművesek az etruszkokkal teli vidéken. Ez volt az első lépés azon az úton, melynek végén a latinok az egész Mediterraniumot belakták, és élnek ott ma is. Róma kezdetben kicsiny városállam volt csupán, melyet a király irányított. Ki ne ismerné első királyát, a városnak nevet adó Romolust. Hét király váltotta egymást közel két évszázadon keresztül, ám a római nép megelégelve zsarnokoskodásukat elűzte a királyokat, és az V. századtól kezdődően köztársaságként éltek. A várost választott személyek, néptribunusok, szenátorok irányították, míg külső fenyegetés esetén diktátort választottak. A köztársaság kori Róma kezdett túlnőni a városfalakon, kezdetben meghódította Itáliát, majd Itálián kívül is egyre több provinciára tett szert.
A i.e. I. századra a városállam irányítására megszervezett városvezetés már nem tudta a kontinensnyire duzzadt birodalmat irányítani, így szinte szükségszerű volt egy új államalakulat, a császárság megalakulása. A császárkor a Római Birodalom legfényesebb, legdicsőbb korszaka, melyet Augusztusz, Hadrianusz vagy Marcus Aurélianus neve fémjelez.395-ben a túlnőtt birodalom kettészakad, Róma a Nyugat-Római Birodalom székhelye marad, de nem sokáig, 476-ban ugyanis nem tudva ellenállni a germán betöréseknek, elbukik a császárság, melynek fővárosa ekkorra már Ravenna.
Itt azonban nem a megszokott forgatókönyv következik. A megbukott birodalom egykor dicső fővárosa nem merül a feledés homályába, mint ez annyi sorstársával megtörtént. Ennek oka az új vallás, a kereszténység erőre kapása, melynek kapcsán a római székhelyű pápa révén ismét fontos világhatalmi tényező lesz. Ennek ellenére fejlődése megtorpan, lakossága fogy, de Rómára ekkor is figyel a világ.Az Örök Város második nagy virágzása a reneszánsz korszak végén jön el, köszönhetően elsősorban II. Gyula és X. Szilveszter pápáknak, akik a reneszánsz és a barokk korszak határán a legnagyobb művészeket hozzák a városba. Ennek hatására ma is sokfelé Bernini, della Porta, Michelangelo vagy Borromi alkotásaival találkozhatunk szerte a városban. E folyamat eredményeként Róma lett a barokk fővárosa.
Róma tehát alapvetően kétarcú város, de e két arc nem válik el egymástól, hanem barátságosan egymásra mosolyog. Az ókori antik kultúra és a barokk világ nagyszerű egységet alkot. Ha Róma, akkor mindenek előtt templomok. Van belőlük jónéhány, szinte minden utcában találunk egyet, az összes római szentély végiglátogatása bizony komoly kihívás lenne. De persze vannak kiemelkedők, melyeket nem szabad kihagyni. A legfontosabb a Lateráni Szent János Bazilika, mely a mindenkori pápa püspöki székesegyháza. Az ókori épületből készült nagyszerű barokk templom a keresztény egyház második számú temploma a világban. Hasonlóan nagy jelentőségű a Santa Maria Maggiore őskeresztény bazilika, mely többszöri átépítés után nyerte el mai barokk formáját. Kiemelkedő építészeti bravúr a Pantheon, melynek kupolája egy szabályos félgömb. Az i.sz. első században készült templom eredetileg barbár istenségek szentélye volt, de később keresztény templommá alakították.A templomok mellett Róma igazi jelképe az ókori nagy amfiteátrum, a Colosseum épülete. A környékén számtalan ókori maradvány ejti ámulatba romos állapotában is az erre tévedő turistát. Itt találjuk a Forum Romanumot, az ókori város főterét, Nagy Constantinus Diadalívét, a Circus Maximus maradványait és a császári fórumokat.A barokk város nem lehetne teljes szökőkutak, díszkutak, parkok nélkül. Ilyen a minden látogató számára kihagyhatatlan Trevi-kút, melybe csak otthonról hozott pénzt szabad beledobni. A Trevi-kút közelében találjuk a Spanyol-lépcsőt, tövében egy hajó formájú kúttal. Mindenképp meg kell látogatni a Piazza Navonát, Róma legcsodálatosabb terét, ahol három szökőkút sorakozik, közöttük pedig pezsgő élet forr.
Rómában járva feltétlenül be kell térni egy pizzériába – van belőle bőven – megkóstolni az igazi olasz pizzát. Errefelé nem kerek tésztákat készítenek, hanem négyzetméteres tepsikben sütik a különféle ízeket, és a vendég kérésének megfelelő darabot szabnak belőle. Ha végigjárod Rómát, akkor a nap végén jól fognak esni a kissé szokatlan, ám nagyszerű ízek. Ez teszi tán teljessé a Rómáról magadban elvitt kép egészét.
Környezet, éghajlat
Róma az ókorban hét dombra épült, de ezeket ma már nehéz megtalálni, elvesztek a világváros forgatagában. Róma Olaszország fővárosa, az ország középső részén fekszik, az Appenini-félsziget nyugati szélén, a Tirrén-tenger partján, a Tevere folyó partjain.Éghajlata mediterrán, forró nyár és enyhe tél jellemzi. A csapadék ritka errefelé, hó szinte soha nem hullik. A nyári kánikulát a közeli tenger felől érkező pára teszi valamelyest elviselhetővé, nomeg a mindenütt felbukkanó kutak, melyek hideg vizében szívesen hűtik magukat az emberek.
Olaszország
Az Olasz Köztársaság nagy része az Appenini-félszigeten fekszik, illetve ettől északra a Pó-síkság és az Alpok déli lejtői tartoznak az országhoz. Szigetei közül a legnagyobbak Szardínia és Szicília, ez utóbbi szerves folytatása a félszigetnek, melytől csak a Messinai-szoros választja el. Az ország nagyobbrészt hegyvidéki jellegű, csak a Pó folyó széles völgye alkot összefüggően nagyobb síkságot. Az Appeninek középhegységének vonulata végighúzódik a félszigeten, míg északon az Alpok magashegyi láncai uralkodnak. Itt találjuk az ország legmagasabb pontját, a Franciaországgal közös Mont Blanc-t (Monte Bianco), mely 4807 méteres magasságával Európa csúcsa.A kevés csapadék miatt kevés jelentős folyója van, hajózásra csak a Pó használható. Határainak nagy részét tenger alkotja (Adriai-, Jón-, Földközi- és Tirrén-tenger), szomszédos országai Franciaország, Svájc, Ausztria és Szlovénia.A második világháború után alakult át ipari országgá, északi és déli része között erős fejlettségbeli különbség mutatkozik. A déli területekre a mezőgazdáság vezető szerepe a jellemző, valamint a - relatív - szegénység. Milánó - Torinó - Genova háromszögre koncentrálódik iparának nagy része, mely Európa egyik legfejlettebb iparvidéke. Az ország nyersanyagszegénysége miatt a szakképzettséget igénylő területek a jellemzőek.
Történelem
Rómát a hagyomány szerint i.e. 753-ban alapították, első királya a városalapító Romolus volt. őt még hat király követte a városállam élén, az utolsó Tarquinius Superbus volt, akit zsarnokoskodása miatt elkergettek. I.e. 509-től a királyságot felváltotta a köztársaság kora, mely a kezdeti időkben arisztokratikus jellegű volt, vagyis a születési előjogok határozták meg, hogy ki mire viheti. Csakhogy a fejlődő, gyarapodó államban egyre több polgár is vagyonra tett szert, akik szintén igényelték, hogy beleszólhassanak a város ügyeibe. E folyamat eredményeként az i.e. IV-III. század fordulójára a köztársaság timokratikus jellegűvé változott, vagyis nem a születési, hanem a vagyoni helyzete jelölte ki az egyes ember útját a társadalomban. Ekkor kezdett a városállam terjeszkedni, először a Róma környéki területeket foglalták el, majd egész Itáliát, az I. évszázadban már Itálián kívüli provinciák is tartoztak a birodalommá váló városhoz.A római köztársaság berendezkedése egy városállam irányítására lett kitalálva - és azt tökéletesen el is látta - de folyamatosan növekvő birodalomhoz túl merev, rugalmatlan volt.
Ezt ismerte fel Julius Caesar, aki csapatai élén bevonult az Urbsba, magához ragadva a hatalmat. Ez többeknek nem tetszett, ezért meggyilkolták az egyeduralomra törő férfit, de a folyamatot nem tudták visszafordítani. I.e. 31-ben Caesar fogadott fia Augustus névleg is felvette a császári címet, ezzel kezdetét vette a Római Birodalom legdicsőbb korszaka. Az ő uralkodása idején történt egy esemény, melyről akkor még senki sem sejtette, hogy meg fogja változtatni Róma és a világ életét: Betlehemben megszületett egy gyermek...Augustus után tovább virágzott a Birodalom, Traianus, Hadrianus és Marcus Aureliaus vezetése alatt is. De a Birodalom túlnőtte magát, hisz csak a fegyverek ereje tartotta egybe. A külső barbár támadások és a belső széthúzás nyomán kettészakadt a Birodalom, Kelet-Római és Nyugat-Római Birodalommá. A nyugati császárság székhelye Róma maradt, de hamarosan Ravenna vette át e szerepet.
A folyamatos germán támadásoknak a meggyengült állam már nem tudott ellenállni, és 476-ban Romolus Augstulus személyében lemondott az utolsó római császár, ezzel egy csaknem évezredes korszak zárult le.A császárság bukása után rossz idők az Urbsra, lakossága csökkent, korábbi pompája megkopott. De politikai jelentősége a pápaság megerősödésével ismét megnőtt, Róma a megalakuló Pápai Állam székhelye lett.
A középkori pápák tényleges világi hatalommal rendelkeztek, uralkodók sorsa felett dönthettek, így a világ figyelme még el sem fordult Rómától, már ismét rávetült. Ebből az időből kevés történet emlék maradt fenn, mert a korabeli főpapok nem voltak művészetpártolók. Ezt csak a reformáció megindulása váltotta ki, melyre a katolikus egyház válasza gigantikus építkezésekben (is) nyilvánult meg. A késő reneszánsz korra tehető mindez, melyből Rómában kinőtt az új művészeti stílus: a barokk. A barokk, melynek fővárosa Róma lett. Ekkor épült a Szent Péter Bazilika és a tér, ekkor építették át sorra az őskeresztény bazilikákat, illetve épültek sorra újak. A XIX. század közepére a pápák elvesztették tényleges világi hatalmukat, de ekkor már megszületőben volt az olasz állam, melynek megalakulásakor - 1871-ben - Róma lett a fővárosa. Az új, erős európai állam társaihoz hasonlóan (Németország, Osztrák-Magyar Monarchia) a világ újrafelosztást szerette volna elérni, de mire a háború kirobbant, már az Antant oldalán állt, így győztesként került ki a világháborúból.
Ennek ellenére szinte semmit nem kapott, és az országban óriási volt az elégedetlenség. Ezt használta ki egy közepes képességű politikus-hadvezér, bizonyos Benito Mussolini, aki 1922-ben bevonult Rómába (ez volt a hírhedt "Marca su Roma"), megdöntötte a királyságot, és magához ragadta a hatalmat. Innen egyenes út vezetett a második világháborúba - Hitlerrel kézenfogva. Ebből az olaszok vesztesen kerültek ki, de mivel az amerikaiak szabadították fel őket, hosszú távon jól jártak. Az ország csodálatos műemlékeire a harcoló felek példás módon vigyáztak, így ezek nem szenvedtek komoly sérüléseket. 1957-ben Rómában írták alá azt a szerződést, amely megteremtette az Európai Gazdasági Közösséget, a mai EU alapját, így Róma évtizednyivel a háború után már az újjászületett Európa egyik alappillére lett.
Gasztronómia
A római konyha egyszerű és bőséges, és még jó is. A spagherti alla carbonnra-t Rómában találták ki, s nem más, mint tészta egy krémes, tojássárga szósszal, borssal és pancetta (szalonna) darabokkal élénkítve. Más specialitások: saltimbocca alla romara (borjú zsályalevelekkel és prosciutto), trippa all romara (pacal paradicsomszószban, esetleg kevés mentával), abbacchio (tészta sáfránnyal, rozmaringgal és fokhagymával) és osso buco (a római változatnak krémes-paradicsomos és hagymás szósza van).
Egy vacsora Rómában nem olyan drága, mint a világ más fővárosaiban. Néhány étteremben felszámolhatnak pane e coperto-t (kenyér és teríték díja), személyenként 0.60 - 1,75 USD értékben. Jegyezzük meg azt is, hogy a 10-15 % közötti servizio-t (borravaló) gyakran hozzáadják a számlához vagy beleépítik az árba, bár a törzsvendégek ezen felül gyakran otthagynak további borravalót is. A rómaiak általában későn étkeznek, különösen nyáron, amikor a vacsora akár este 10-kor is kezdődhet, és jócskán éjfél utánig eltarthat. A legolcsóbb fogás az előétel (primo), a legdrágábbak a főfogások (secondo).
További képek: www.evvk.hu/...
Írta: Administrator 2009. december 01. kedd, 14:05
